Az a bizonyos 1%

A legtöbb menhely és állatotthon kisebb adományoktól eltekintve kizárólag abból kell, hogy fenntartsa magát,  hogy a támogatók adójuk 1%-át felajánlják a menhely működtetésére.

Bármilyen hihetetlen, még mindig csak az adózók fele nyilatkozik adója 1%-ról. Ez azért is furcsa, mert az adózónak nem kerül ez a támogatási lehetőség semmibe sem - hiszen ezt az összeget amúgy is befizeti az államkasszába -, annak a szervezetnek, amelyiket viszont ezzel támogathatna, annak gyakran a működéshez szükséges alapvető feltételeket biztosíthatná.

A tenyészetben szereplő lovak sajátteljesítmény vizsgálatán felvett eredmények, típusonként átlagolva

A terepvizsga során felvett adatok, típusonként átlagolva

Fedeztetési eredmények

(a 2008. évi fedeztetésből származó csikók még nincsenek leválasztva)

A szoptató és a termékenyítésre kijelölt kancákat legelőn tartjuk, kezdetben a központi legelőn, ahol bejárhatnak a futóistállóba, majd a vemhesítést követően a magyar tarka gulyával éjjel nappal a legelőn tartózkodnak.

Lovaink testméretei összehasonlítva a Állattenyésztési Kutatóintézet által kitenyésztett muraközi" lovak testméreteivel (cm).

Újra Przsevalszkij-vadlovak legelnek a Hortobágyon! A faj az 1960-as évekre az intenzív vadászat következményeként a természetből kipusztult, ám köszönhetően az állatkerti szaporítóprogramoknak, mára ismét vannak vadon élő háremek. A Hortobágyon 1997 óta él egy teljesen vad populáció, amelyet most a WWF webkamera rendszerének köszönhetően mindenki megcsodálhat. Aki még többet szeretne tenni a vadlovakért, jelképesen örökbe is fogadhat egyet, ezzel támogatva a WWF munkáját.

AZ IGAZSÁG NAPJA! MINDEN MEGGYILKOLT ÁLLATÉRT!  A LÓGYILKOS PERE 2. FORDULÓ 

 MEGHÍVÓ + SAJTÓMEGHÍVÓ !  2011. Szeptember 09.. reggel 9.00 órakor BUDAÖRSÖN a Koszorú u 2. szám alatti bíróságon lesz a LÓGYILKOS PERÉNEK 2. FORDULÓJA.  GYÜLEKEZŐ: 8.30 órától

A 2011. júniusi tárgyalás első köre több száz állatvédő és a teljes magyar média jelenlétében zajlott.

A több órás nyílt tárgyalás mégsem vezetett ítélethez, mert a bíróság – vélhetően tekintettel a nagyérdeklődésre – elnapolta azt.

Overdose vélhetően belerúgott az istálló oldalába, ezért egy időre le kellett állítani, nem dolgozhatott. Így pedig nem lehetett volna tisztességgel felkészíteni az augusztus végi baden-badeni versenyre. Mikóczy Zoltán elmondta a PannoniaOverdose.hu-nak, hogy az őszi szezon fő célja továbbra is az az október 2-i Group I-es Prix de l’Abbaye Párizsban, amelyen 2008-ban lova elsőként ért célba, ám a futamot érvénytelenítették. Előtte pedig szeptember 11-ére, nézett ki neki egy előkészítő futamot ugyanazon a párizsi pályán.

A Dunántúl délnyugati részének meglehetősen heterogén lófajtája volt. Tulajdonképpen a „noricum” hidegvérű csoportjánál legkeletibb tagja, melyet a szomszédos Ausztria (Murinsulaner) Horvátország, és a Muraköz Dráva tájék vidékén tenyésztettek. Vas, Zala és Tolna megyében is igen elterjedt volt. Tájváltozata a pinkafői ló. A század elején pinzgaui, percheron, ardenni és norfolk mének is fedeztek a különböző magyar melegvérű méneken kívül a muraközi fajta körzetében, érthető tehát hogy nem tudott konszolidálódni a fajta.

Ismeretlen lóhoz mindig fenntartással közeledjünk. De még az ismerős ló megközelítését is óvatosan végezzük, mert megriadhat, hirtelen ijedtségében rúghat, haraphat, az elülső lábaival vághat.

Ha szabadban közeledünk a lóhoz, mindig elölről vagy oldalról közelítsük meg. Ha hátulról közeledünk hozzá, ki lehetünk téve a rúgásnak.

Hátulról csak az állásban bekötött lóhoz menjünk. Ilyenkor mindig bal oldalról megyünk be az állásba, de előtte nevén szólítjuk a lovat.

Értékmérő tulajdonságai

Nehéz hámos kategóriába tartozik. A nyugati hidegvérű fajtáknál igénytelenebb, ugyanakkor gyorsabb fejlődésű és arányosabb testű. Hasznos élettartamában is jobb, mint a nemesítő fajták. Kitartó. Nemcsak lépésben gyors járású, hanem ügetésben is, és hosszabb távon is képes ügetőmunkára. Kétéves korában igázható, feltétlen munkavégzésű.
A muraközi változat tömege kisebb, élettartama hosszabb, ügetése jobb. Munkahasználati tulajdonságai kifogástalanok.

Felhasználása

Kifejezetten igás hasznosítású.

Külleme

A magyar hidegvérű középnagy fajta, mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, szárazabb izületekkel, keményebb patákkal, acélosabb szervezettel bír, mint a belga hidegvérű.
A feje arányos a testtömeggel, de kissé durva, enyhén burkolt, egyenes profilvonalú. Homloka széles, toroktájéka bő. Nyaka középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes. A mar rövid, alacsony, vagy középmagas, mindig jól izmolt.

Származása

A hidegvérű ló Magyarországon nem őshonos. A XVIII. században a nyugati határvidék (Sopron, Vas, Zala megyék) lakossága Bécs viszonylagos közelsége miatt rendszeresen fuvarozott, főleg gabonaféléket, de más terményeket is Ausztriába. Közben előszeretettel hozta magával az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben a múlt század végére két - eredetében hasonló, de jellegében eltérő tájfajtát, a muraközit és a pinkvafőit hozta létre.

Gazdasági lovaknál elengedhetetlen, csikóknál gyógyító céllal szükséges lehet a patkolás. A patkolás nem sablonos dolog, hanem a túlkopást megelőző vagy gyógyító célú művelet, ezért hozzáértést, anatómiai ismereteket igényel.

Patkolás előtt meg kell ítélni a lábvég állását, hibáit, az előző patkó kopását, s ezek ismeretében lehet (kell) megválasztani az alkalmazandó patafaragást, a felverendő patkóféleséget.

Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy a szakképzett patkolókovács-szakma nem idejétmúlt és mindaddig fennmarad, amíg a lovat akár munkára, akár sportra vagy éppen hobbiból tartják.