Balzsamos barna s szőke szőre
annyira, hogy egy délután,
mert egyszer megcirógatám,
egy illat lettem én is tőle.

Ő a hely áldó szelleme,
mindent birodalmában ő visz:
ítél, kormányoz, ihlet, őriz;
tündére tán, tán istene.

Ha szemeim, delejbe vonva
e szeretett cicám után
fordulnak, és ha azután
benézek újra enmagamba:

csodálva látom ott megint
sápadt szemének ritka lángját,
eleven opált, tiszta lámpást,
amint meredten rámtekint.

(Babits Mihály)

Tegnap történt,  május 10-én….A veresi medveotthon területén, a zárt kifutójukban, holtan találtak 2 farkast. A boncolás kiderítette, hogy kiskaliberű lövedék végzett velük...

Mint az otthon alapítványának kuratóriumi elnöke,  tudom, hogy sok egyszerű, sokszor nehéz körülmények közt élő ember igyekszik adományokkal, vagy más módon hozzájárulni, hogy az állataink jó körülmények között legyenek, s fejleszthessük a területet.

Tudom, hogy mi, állatvédők, sokszor mennyit küzdünk egy magára hagyott, elárvult hörcsög, vagy patkány jobb sorsáért, mert védjük a kiszolgáltatottat, a ránkszorulót, és tiszteljük az életet.

Mintha az lenne a lakása,
agyamban ide-oda jár
egy szép nagy macska, - csupa báj.
Alig hallatszik nyávogása,

oly diszkrét hangja, halk s nemes:
de, ha dorombolás, ha morgás,
egyforma mély s dús zenecsorgás:
és bája s titka éppen ez.

E hang, mely gyöngyözik, szivárog
betölt, mint dús folyású dal
és részegít, mint bájital –
hogy be ne hatna nincs oly árok,

nincs, melyet nem csitítana láz,
nincs melyet nem hevítene, mámor.
Szavakra nincs szüksége, bár oly
Beszédes, mint tán senki más.

Ismeretlen lóhoz mindig fenntartással közeledjünk. De még az ismerős ló megközelítését is óvatosan végezzük, mert megriadhat, hirtelen ijedtségében rúghat, haraphat, az elülső lábaival vághat.

Ha szabadban közeledünk a lóhoz, mindig elölről vagy oldalról közelítsük meg. Ha hátulról közeledünk hozzá, ki lehetünk téve a rúgásnak.

Hátulról csak az állásban bekötött lóhoz menjünk. Ilyenkor mindig bal oldalról megyünk be az állásba, de előtte nevén szólítjuk a lovat.